A magyar egy erősen népszokásos nép. Ha ilyen szót nem hallottál még sosem, az nem a Te hibád, mert most született meg. Amikor ez a bejegyzés íródott, a netet böngésztük, és rá kellett jönnünk, hogy ha a magyar népszokásokról szeretnénk maradéktalanul írni, sosem érnénk a végére. Még a viccbeli Chuck Norrisnak sem sikerülne. Alig javul a helyzet, ha csak a tavaszváró, télbúcsúztató rituálékra, játékokra szorítkozunk. Ezért – kissé önkényesen – a nekünk legjobban tetszőket gyűjtöttük itt csokorba.
Fogadd szeretettel!
Dorottya nap
Ha ezen a napon fagy, akkor hamarosan (Júlia napon) már jobb idő lesz.
Bálint nap (igen, ez a Valentin nap az angolszász területeken)
Ez a szerelem… Neeeeem, nem. Képzeld, itthon ez a nap arra volt jó régebben, hogy a várható termésre tudjanak valamiféle prognózist szerezni. Ha hideg és száraz idő volt, akkor a termés jó lesz – vallották. Az MTA ezt nem erősítette meg ezidáig, ahogy azt sem, hogy ha Bálint napon facsemetét ültetünk, az sokkal erősebb lesz, mintha máskor tennénk. Pedig ebben is hittek.
Zsuzsanna napja
A pacsirta kapta a főszerepet. Ha magasan repül, jó idő várható, ha alacsonyan, akkor marad a hideg. Ha csendben marad, vagyis befagyott a csőre, akkor a tél folytatására kell készülnünk, ha megszólal, akkor a tavasz közeledtére. Kérdés: mi van akkor, ha alacsonyan repül, de megszólal? De ne bonyolítsuk a kérdést.
Egyes területeken házról házra járva adtak elő egy történetet egy bizonyos Zsuzsannáról, és kicsit kíváncsi öregurakról. Ismerős a történet? Ez sem véletlen.
Mátyás napja
Ha jeget talál, tör, ha nem talál, csinál – a mondást mindenki ismeri. De mi találtunk mást is! Például azt, hogy a halászok az ezen a napon fogott halat az egész évre vonatkozó bőséges és eredményes halászat előjelének tekintették.
Virágvasárnapi szokás a kiszehajtás.
Lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd vízbe dobták, vagy elégették. Ezzel lett vége a böjtnek.
Egyes területeken a kiszehajtást követte a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, így hirdették a tavasz beköszöntét. A házaknál énekeltek is, aminek végén a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról, és – Mind menjetek férjhez! – szavakkal megveregette a lányokat.
Nincs információnk arról, romlottak-e a hajadonok házasodási esélyei, ha kimaradtak a villőzésből…
Húsvét
A húsvéti hímes tojás és locsolkodás mindenki számára ismert. A vödör vizet mára leváltotta a kölnivíz, a festett tojásokat a csokiból készült változat, de ettől még a mai napig az egyik legnépszerűbb ünnepünk. Azt talán nem mindenki tudja, hogy a locsolkodás a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
És miért tojás? Ki látott már tojást tojó nyuszit? Nos a tojás a világ számos részén a termékenység jelképe.
A tojások megfestésére rengeteg érdekes, és meglepően egyszerű módszert alkalmaztak a falubeliek régen a hagymalétől a zöld dióhéj főzetén át a gubacsig. Levélbe csomagolva, majd festékbe merítve a tojásra rákerült a szép erezetes rajzolat, és kész is volt a mű. Sokszor a tojásra először viasszal rajzoltak, csak utána tették a festékbe, így a megrajzolt rész helye festetlen maradt. Aki bátrabb és ügyesebb volt, az karcolta a tojást, az “expert level” pedig a tojáspatkolás volt.
Komatálküldés
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Küldhette fiú fiúnak, lány lánynak, illetve fiú lánynak, vagy vica versa. Akik így tettek, egymást testvérré fogadták, és élethosszig tartó barátságot kötöttek. Ezután – ez nagyon érdekes – magázódtak, és a fiúk komának, a lányok mátkának hívták egymást.
György napja
Az állatok első kihajtásának időpontja, amikor mindenféle praktikákkal igyekeztek védeni őket. Az istállóküszöb mellé láncot, kívülről tojást tettek, hogy a jószág, ami ezen átlépett, erős legyen, mint a lánc, és gömbölyű, mint a tojás.
Tavaszi gonoszjáró nap
Szintén György-naphoz kötődik, és megszámlálhatatlan nyomasztó aggódni valót hozott ez a nap azoknak, akik hittek benne, hiszen ekkor szabadon garázdálkodhattak a boszorkányok, ráadásul a hajnali harmatszedés közben megdézsmálták a vetést; cserébe a keresztutaknál meg lehetett lesni őket. Csak reménykedhetünk benne, hogy Steven King nem olvas utána, és nem filmesíti meg ezt a lidérces napot. Szerencsére volt tudományos ellenszer: tüskés ágat tettek a kerítésre és az ajtóra. Antibanya 2.0!
Végül egy februári különlegesség:
Aki 30-án tojást üt egy serpenyőbe, és hagyja, hogy a tojás elkezdjen megsülni, a fehérje rajzolatában megpillanthatja jövendőbelije vonásait, és ha a sárgája egyben marad a sütés végéig, akkor bizony még abban az évben meg is ismeri az illetőt.
Ennek a szokásnak egy hibája van csupán: mi találtuk ki ide a blog végére.
