Karácsonyfa
Az ünnep klasszikus momentuma, a karácsonyfa felállítása és díszítése német nyelvterületen jelent meg először a XVI-XVII. században, és nálunk máig elengedhetetlen dekorációs kelléke a szaloncukor. Valószínűleg a XIX. században terjedt el, hogy az ünnepre készülődők ínycsiklandozó csemegéket függesszenek a fára – ez lehetett süteményféle, aszalt vagy natúr gyümölcs, diófélék, csokoládé -, ezek mellé kerültek alkalmanként színes, csillogó papírokba csomagolt cukorkák is. A fondantcukorkát selyempapírba, majd sztaniolba burkolták – a papír végét bevagdalták, majd az egészet a két végénél megcsavarták, létrehozva a jellegzetes szaloncukor-alakzatot. Neve onnan eredhet, hogy régen a tehetősebb családok a szalonban állították fel a fát, és aggadták rá az egyenként csomagolt finomságokat.
Vacsora
Az ünnep egyik legfontosabb eseménye a szeretteink körében elfogyasztott karácsonyi ebéd vagy vacsora. Van, ahol a szenteste vacsorája, sok helyen pedig a 25-i ebéd a karácsonyi ünnepek fő étkezése. Az ünnepi asztalon nagyon sok helyen találunk halételeket, népszerű ilyenkor a pulyka és a különböző malacsültek is, de van olyan ország, ahol teljesen mellőzik a húst a fogások sorából. Karácsonykor Lengyelország kedvenc céklás zöldséglevesében gombával töltött kis batyukat, uszkát találunk. A hagyományos recepthez szükség van egy kis céklás esszenciára, amit pár nappal karácsony előtt már el kell kezdeni fermentálni a leveshez. A leves színe gyönyörű rubinvörös lesz, és jól megágyaz a további fogásoknak.
Rituálék itthon
Valaha minden karácsonykor sólymot röptettek, ez még őseink vallásához kapcsolódott. Egyesek szerint, ennek emlékét őrzi az ünnep elnevezése is, mely szerint a kerecsen(sólyom) szóból alakult ki hosszú évszádok alatt. A karácsonyi asztalra a jövő évi időjárást megjósló szimbolikus tárgyakat is tettek: Göcsejben az asztal négy sarkára bemetélt és sózott vöröshagymát. Ez az értő szemek számára megmutatta a következő évi szőlőtermést. A palócok összegyűjtötték a karácsony ünnepén elhullott kenyér- és kalácsmorzsát, egy vászondarabba kötötték, majd az istállóban a jászol fölé akasztották, hogy az ördög el ne vegye a jószágot. Szeged környékén, karácsony este, elsőként a beteg gyermekeknek adtak dióbelet, a héját megfüstölték, majd egy olyan udvarba hajították, ahol egészséges a gyermek, hogy ettől a saját gyermekük is visszanyerje az egészségét. Ismertebb népszokásaink közé tartozik még a betlehemezés, az ostyahordás és a kántálás.
Különleges szokások a nagyvilágból
Az ukrán családok pókhálót rejtettek el a fán, és aki megtalálta, az lett a szerencse fia. A skandináv országokban – ez ugyebár nem meglepő – sokan szaunáztak karácsony napján. Finnországban 24-én reggel fahéjas tejberizst reggeliztek, amelybe egy szem mandulát rejtettek, és aki ezt megtalálta, azt nem kerüli el a szerencse a következő évben. Dél-Afrikában a helyiek marékszámra ették a frissen kisült császárlepkehernyókat, mint karácsonyi csemegét. Venezuela fővárosában, Caracasban karácsony estéjén lezárták az utcákat, hogy az emberek görkorcsolyával mehessenek a templomba.
