Az időszak elnevezése német nyelvterülethez köthető, a „Fastenschank”, azaz „böjti kocsma” szó, amely többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el mai „farsang” formáját. Ez utalás a húshagyó keddre, mert a húsvéti böjti időszak előtt ez volt az utolsó nap, amikor még alkoholos italt lehetett fogyasztani. Érdekessége a dolognak, hogy a farsangtól teljesen eltérő hangzású karnevál szó gyökerei ugyaninnen erednek, hiszen a szó olasz eredetű őse, a ‘carnelevare’ annyit tesz: ‘húst eltávolít’.
Egyik formája, a bál már Mátyás király idejében is feltűnt. Elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követte, alapvetően az arisztokrácia illetve a nagypolgárság igényeit elégítette ki. Ez a fényűző környezetben tartott ünneplés rövid időn belül a legnépszerűbb, legrangosabb és legfontosabb társadalmi események sorába emelkedett. Mai tipikus képviselői között található például a bécsi és pesti operabál, de az Anna-bál is a farsangi hagyományokból alakult ki.
A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk. Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.
Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni, a riói és a velencei karnevált.
Kevésbé ismert, hogy számtalan népszokás kötődött a farsanghoz a magyarlakta területeken, amik sokkal kisebb léptékben, mint külföldi rokonaik, de annál érdekesebb formában búcsúztatták a telet.
Dőre
A dőre csallóközi eredetű jelmezes adománygyűjtés. Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik, például női ruhába, katonának, koldusnak vagy vőlegénynek, és házról házra jártak egy-két muzsikus kíséretében. A házakban nagy felfordulást csináltak, asztalt borítottak, kormos lével meszelték be a falat. Ezután néma játékukkal és táncukkal szórakoztatják a háziakat és a kíváncsiskodókat, akik cserébe lisztet, szalonnát vagy tojást adtak. Az összegyűjtött javakat este a kocsmában közös mulatság közben fogyasztották el.
Bakkuszjárás
Húshagyó kedden a felvidéki férfiak szamárbőrbe bújtak vagy női ruhába öltözködtek és kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Megtréfálták az utcán állókat, a bámészkodó lányokat megcsipdesték, bekormozták. Legfőbb céljuk a mulattatás volt, de náluk sem maradt el a közös esti ünneplés.
Remélés
A remélés elnevezésű népszokás Novaj településhez kapcsolódik. Az 1800-as évekből fennmaradt hagyomány szerint a kocsmából hazatérő legények bekormozzák a lányok arcát, elűzve ezzel a telet és hirdetve a tavaszt. A lányok a kormot lemosva megtisztulnak a rontástól és a betegségtől, legalábbis a néphiedelem szerint.
(Fotó: MTI/ Komka Péter)
Felsorolni is nehéz lenne, mi minden történik még ebben az időszakban, de ha megtudsz valamit a téltemetés, halottas játék, rabvágás, betyárjáték, lakodalmas játék, asszonyfarsang, dúsgazdagolás, kakasütés, talajvasárnap, boricatánc, termékenységvarázslás, álbíróság, sardózás, gúnárnyakalás részleteiről, írd meg nekünk Facebook oldalunkra! 🙂